| A japán kard |
A katanának különleges helye van a japán kultúrában és történelemben. Valójában nemcsak fegyverként tekintettek rá, hanem műtárgyként is. Mintegy ezer éves fejlődés és folyamatos jobbítás áll a japán kard története mögött.
Az első kardokat még csiszolt kövekből készítették, de csakhamar tért hódított a bronz- és vasművesség kultúrája, amint az ázsiai földrészről a Japán-tengeren keresztül átkerült Japánba. A VI. században még hosszú és egyenes kardokat készítettek. Ahogy a bronz helyet adott a vasnak, hasonlóképpen követte azt az acél. A VIII. században egy sajátos anyag, a puha mágneses vas és a kemény edzett acél keveréke terjedt el. Ez tette lehetővé a kardkovácsok számára azt, hogy a penge keménységét befolyásolhassák hosszanti irányba.
A japán kohók azonban nem tudtak igen magas hőmérsékletet előállítani, ami csak kissé szivacsos szerkezetű acél előállítását tette lehetővé. Azért, hogy a minőséget mégis képesek legyenek javítani, a vasat egy speciális edzési technikával, sokszor ismételt kalapálással és hajtogatással hegesztették össze, és az így nyert laminált szerkezetű anyagban akár tízezer réteg is lehet. Ennek a folyamatnak két további előnye is volt; eltávolította a salakot és szennyező anyagokat a fémből, miközben erős és esztétikailag is gyönyörű fémeszközt eredményezett. Az ily módon nyert sajátos acél textúra az egyik legfontosabb jellemzője a japán pengének.
Amint kiöntötték a nyersacélt, megkezdték a fém penge edzését majd élezését, fényesítését. Az edzési eljárás végül különösen kiváló minőségű pengeélet eredményezett. Az edzési mintázat a penge élén egészen sajátos és egyedi, még azonosításra is alkalmas.
A XI. századra a japán kardok pengéje jellegzetesen görbült formájú lett, ez elsősorban a lóháton küzdő katonák kényelmét szolgálta. Később, a több évszázados polgárháborúk sorozata, a megnövekedett igények miatt a kardkészítés minőségi romlását eredményezte, gyakorivá vált a tömegtermelés. Végül az Edo-korszakban a kardkészítés ismét visszanyerte régi becsületét és fényét, újra megjelentek a finom díszítések, mivel több évszázados béke köszöntött be. |
| [Terebess Online - http://www.terebess.hu] |
| Ken kihon |
| Suburi no bu (tatte, suwatte) | Shikko dachi | Hanmi (migi, hidari) | Zengo (migi, hidari) | Shiho (migi, hidari) | Happo (migi, hidari) | Kirikaeshi no bu
(tatte, suwatte) | Shikko dachi | Hanmi (migi, hidari) | Zengo (migi, hidari) | Shiho (migi, hidari) | Happo (migi, hidari) | | Ashi no fumikae (kihon, tsuki) | Mae Suburi, Kirikaeshi (migi, hidari) | Ushiro Suburi, Kirikaeshi (migi, hidari) | | Tsuki no bu (kihon, ashi no fumikae) | Hanmi (migi, hidari) | Zengo (migi, hidari) | Shiho (migi, hidari) | Happo (migi, hidari) |
|
 | Fegyveres kihon | | 0.07 MiB | | Ken és jo kihon nyomtatható változat. |
|
| Videók |
|
|
|